Fertőzések

Fertőzések 2017-08-13T06:27:01+00:00

 Bőrgomba, lábgomba és egyéb fertőzések

Gombás bőrfertőzés

A bőr-, illetve lábgomba manapság igen gyakori probléma, szinte népbetegségnek számít, sajnos nagyon könnyen meg lehet fertőződni vele. Leggyakrabban uszodában, fitness termekben, táborokban, kempingek közösen használt fürdőhelyiségében, strandon, tavaknál, illetve szépészeti helyeken kapható el.

A gombák a legyengült immunrendszert és a sérült bőrt kihasználva okoznak fertőzést.

A gombás fertőzés első tünetei a piros, viszkető, hámló bőr. Ezek a tünetek nem csupán esztétikai problémát jelentenek, érdemes elkezdeni őket minél előbb kezelni. Ha ezt elmulasztjuk, akár évekig tartó kezelést vesz majd igénybe a gomba kiirtása, hosszú távon pedig más betegségeket is okozhat.

Gombás megbetegedés esetén a következő teendőink vannak:

  • a gombás terület folyamatos fertőtlenítése Betadine® oldattal

  • az immunrendszer (vele együtt a bőr-immunrendszer) felerősítése

  • az egészséges bőrfelszíni emulzió helyreállítása

  • hogy elkerüljük a gombásodás visszatérését, törekedjünk immunrendszerünk egészséges működésének fenntartására

Betadine Oldat - Fertozesek jatszoteren

Sajnos a fertőzés kezelése önmagában még nem jelent végleges gyógyulást, a visszafertőződés megakadályozásáért is tennünk kell:

  • zoknik, harisnyák magas hőmérsékleten való mosása

  • lábbelik rendszeres fertőtlenítése

  • fürdőszoba alapos fertőtlenítése, folyamatos tisztántartása

  • manikűr-, illetve pedikűrkészletek használat utáni fertőtlenítése

  • közösen használt fürdő helyiségekben (uszoda, strand, tábori zuhanyzó) viseljünk mindig papucsot, más papucsát, törölközőjét ne használjuk

  • fürdés után töröljük magunkat szárazra, majd használjunk hintőport, izzadás-gátló készítményt

Mit nevezünk fertőzésnek?

A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedése a gazdaszervezetben. A fertőzés során a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait használja fel annak érdekében, hogy életben maradjon és szaporodjon.

A fertőzést okozó organizmusok az úgynevezett patogén organizmusok, azaz a kórokozók. Ezek lehetnek:

  • baktériumok

  • gombák

  • állati egysejtűek

  • állati többsejtűek (paraziták)

  • vírusok

Az orvostudomány azon ága, amely a fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia.

A legtöbb többsejtű élőlényben találunk idegen fajokat, amelyek így együtt szimbiózist (hasznos együttélés) alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, amely az emberi bőrön él. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Ám azt, hogy mikor beszélünk hasznos együttélésről vagy fertőzésről, kizárólag a körülmények döntik el: egy eredetileg nem patogén organizmus is azzá válhat bizonyos körülmények között, és a legfertőzőbb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.

A fertőzés kialakulásának feltételei:

  • Egy „fertőző forrás” (kórokozó, vagy kórokozót hordozó ember vagy állat) jelenléte

  • Egy „fertőzésre fogékony szervezet” jelenléte

  • Felületek, amelyek a fertőző forrással és a fogékony szervezettel is érintkeznek

Ez a három tényező az úgynevezett „Epidemiológiai triász”, ugyanis, amennyiben e három feltétel együtt, egyszerre megvalósul, a fertőzés kötelező módon kialakul. Ha a három tényező közül valamelyik is hiányzik, a fertőzés nem jön létre.

A fertőzöttség mértéke a következő körülményektől függ:

  • a kórokozó a szervezetbe való bejutásának módja

  • a kórokozó a szervezet melyik régiójához tud kötődni

  • a szervezet belső virulenciája (fertőzőképesség)

  • a bejutó kórokozók mennyisége és minősége

  • a szervezet immunrendszerének állapota

Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?

1. A fertőző forrás megszüntetése:

A fertőző forrás leggyakrabban egy fertőzött beteg, akinek a fertőzőképessége leggyorsabban antibiotikumos kezeléssel szüntethető meg, a fertőzés terjedését a beteg elkülönítésével tudjuk megakadályozni.

2. A veszélynek kitett személy fertőzés iránti fogékonyságának megszüntetése:

A fertőzésekre való fogékonyság a legbiztonságosabban védőoltásokkal szüntethető meg, ám sajnos nem létezik még minden kórokozó ellen védőoltás.

3. A fertőző forrás és a fertőzésre fogékony szervezet közötti kapcsolatot jelentő terjesztő tényezők megszüntetése:

A leghatékonyabb megelőzési alternatíva a terjesztő tényezők megszüntetésében van, hiszen a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerülő organizmusok a fogékony szervezetig terjedő útjuk egy szakaszát a külső környezetben töltik (egy tárgy, eszköz, anyag felületén). Amennyiben ezeket a felületeket a kórokozóktól megtisztítjuk, azaz fertőtlenítjük azokat, a fertőzést generáló organizmus nem lesz képes eljutni az új gazdaszervezethez.

betadine-oldat-fertozesek-kerteszkedes-kozben

Mit értünk fertőtlenítés alatt?

A környezetünk felületein lévő kórokozók elpusztítását fertőtlenítésnek nevezzük.

A fertőtlenítés célja, hogy a fertőzést okozó organizmusok a fertőző forrástól a fertőzésre fogékony szervezethez való eljutását megakadályozzuk.

A fertőtlenítés két csoportja:

1. Járványügyi érdekből történő fertőtlenítés

A fertőzött betegek környezetében történő fertőtlenítés a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Törvény szabályozza, hogyan kell eljárni a különböző fertőző betegségek esetében.

2. Megelőzés céljából történő fertőtlenítés (otthoni és munkahelyi környezetben)

Érdemes felkészülni és otthon, illetve munkahelyünkön mindig gondoskodni a megfelelő fertőtlenítésről: szezonális fertőzések, (pl.: Influenza, Calici, ROTA vírus), utazási fertőzések, szabadidős programok során szerzett sérülések elfertőződésének megakadályozására.

Fontos tudni, hogy a védőoltások sem tudnak teljes mértékben megvédeni bennünket a fertőzésektől. Így tehát nagy hangsúlyt kell fektetni a személyi higiéné szabályainak ismeretére és azok következetes betartására is. A személyes higiéné legfontosabb része a kéz higiénéje, hiszen kezünkkel rengeteg tárgyat, élőlényt, tehát kórokozókkal teli felület érintünk meg.

Általános fertőtlenítés:

A kezünkön hordozott fertőzésektől legkönnyebben meleg vizes és szappanos kézmosással, valamint alkoholos bedörzsöléssel szabadulhatunk meg.

Sebfertőtlenítés:

(horzsolás, vágott seb, zúzott seb, szúrt seb, harapás, égés, komplikáltabb sérülések)

– A felszíni bőrsérüléseket (karcolásokat, horzsolásokat, kisebb égéseket) bőrfertőtlenítő szerrel kell ecsetelni.

Szúrt vagy vágott seb esetén a sérült területet ki kell mosni folyó vízzel és szappannal, a vérzést elő kell segíteni a helyi vénás keringés visszaszorításával, így elősegíthetjük a kórokozók távozását a sebből, majd a sebet szintén bőrfertőtlenítő szerrel kell kezelni.

– A komplikáltabb sérüléseknek csak a környékét fertőtlenítsük bőrfertőtlenítő szerrel és a sérültet ezután azonnal szakorvoshoz vigyük szakorvoshoz.

Összefoglalva a következő felületek fertőtlenítését tartsuk szem előtt:

  • Elsősorban a kezünk

  • Szükség esetén más testrész ép-, illetve sérült bőre

  • Bizonyos esetekben az orr és a száj nyálkahártyája

  • A környezet berendezési tárgyainak felülete

  • Alapápolási eszközök felülete

Betadine Oldat - Barkacsolaskor

Hogy megelőzhessük a komolyabb fertőzések kialakulását, ügyeljünk rá, hogy házi patikánk, illetve az egészségügyi-, vagy mentődobozunk mindig tartalmazza a megfelelő felszerelést: gézlapokat, vattát, fáslit, bőrfertőtlenítő szert.

Kiemelten veszélyeztetettek a fertőzésekkel szemben a kisgyermekek, az idősek, azok, akik gyakran sportolnak, kirándulnak, utaznak és a fizikai munkát végző emberek. Nekik és az őket körülvevőknek is azt tanácsoljuk, mindig legyenek felkészülve a sérülések gyors ellátására.

Ajánljuk:

Power by

Download Free AZ | Free Wordpress Themes