Fertőzések

Mit nevezünk fertőzésnek?

A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedése a gazdaszervezetben. A fertőzés során a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait használja fel annak érdekében, hogy életben maradjon és szaporodjon.

A fertőzést okozó organizmusok az úgynevezett patogén organizmusok, azaz a kórokozók. Ezek lehetnek:

- baktériumok

- gombák

- állati egysejtűek

- állati többsejtűek (paraziták)

- vírusok

Az orvostudomány azon ága, amely a fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia.

A legtöbb többsejtű élőlényben találunk idegen fajokat, amelyek így együtt szimbiózist (hasznos együttélés) alkothatnak. Erre példa az anaerob baktériumok jelenléte az emlősök bélrendszerében, vagy a számos Staphylococcus faj, amely az emberi bőrön él. Ezek egyike sem tekinthető fertőzésnek. Ám azt, hogy mikor beszélünk hasznos együttélésről vagy fertőzésről, kizárólag a körülmények döntik el: egy eredetileg nem patogén organizmus is azzá válhat bizonyos körülmények között, és a legfertőzőbb vírus sem tud fertőzni bizonyos körülmények nélkül.

A fertőzés kialakulásának feltételei:

1. Egy „fertőző forrás” (kórokozó, vagy kórokozót hordozó ember vagy állat) jelenléte
2. Egy „fertőzésre fogékony szervezet” jelenléte
3. Felületek, amelyek a fertőző forrással és a fogékony szervezettel is érintkeznek

Ez a három tényező az úgynevezett „Epidemiológiai triász”, ugyanis, amennyiben e három feltétel együtt, egyszerre megvalósul, a fertőzés kötelező módon kialakul. Ha a három tényező közül valamelyik is hiányzik, a fertőzés nem jön létre.

A fertőzöttség mértéke a következő körülményektől függ:

- a kórokozó a szervezetbe való bejutásának módja

- a kórokozó a szervezet melyik régiójához tud kötődni

- a szervezet belső virulenciája (fertőzőképesség)

- a bejutó kórokozók mennyisége és minősége

- a szervezet immunrendszerének állapota

Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket?

1. A fertőző forrás megszüntetése:

A fertőző forrás leggyakrabban egy fertőzött beteg, akinek a fertőzőképessége leggyorsabban antibiotikumos kezeléssel szüntethető meg, a fertőzés terjedését a beteg elkülönítésével tudjuk megakadályozni.

2. A veszélynek kitett személy fertőzés iránti fogékonyságának megszüntetése:

A fertőzésekre való fogékonyság a legbiztonságosabban védőoltásokkal szüntethető meg, ám sajnos nem létezik még minden kórokozó ellen védőoltás.

3. A fertőző forrás és a fertőzésre fogékony szervezet közötti kapcsolatot jelentő terjesztő tényezők megszüntetése:

A leghatékonyabb megelőzési alternatíva a terjesztő tényezők megszüntetésében van, hiszen a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerülő organizmusok a fogékony szervezetig terjedő útjuk egy szakaszát a külső környezetben töltik (egy tárgy, eszköz, anyag felületén). Amennyiben ezeket a felületeket a kórokozóktól megtisztítjuk, azaz fertőtlenítjük azokat, a fertőzést generáló organizmus nem lesz képes eljutni az új gazdaszervezethez.

Mit értünk fertőtlenítés alatt?

A környezetünk felületein lévő kórokozók elpusztítását fertőtlenítésnek nevezzük.

A fertőtlenítés célja, hogy a fertőzést okozó organizmusok a fertőző forrástól a fertőzésre fogékony szervezethez való eljutását megakadályozzuk.

A fertőtlenítés két csoportja:

1. Járványügyi érdekből történő fertőtlenítés

A fertőzött betegek környezetében történő fertőtlenítés a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Törvény szabályozza, hogyan kell eljárni a különböző fertőző betegségek esetében.

2. Megelőzés céljából történő fertőtlenítés (otthoni és munkahelyi környezetben)

Érdemes felkészülni és otthon, illetve munkahelyünkön mindig gondoskodni a megfelelő fertőtlenítésről: szezonális fertőzések, (pl.: Influenza, Calici, ROTA vírus), utazási fertőzések, szabadidős programok során szerzett sérülések elfertőződésének megakadályozására.

Fontos tudni, hogy a védőoltások sem tudnak teljes mértékben megvédeni bennünket a fertőzésektől. Így tehát nagy hangsúlyt kell fektetni a személyi higiéné szabályainak ismeretére és azok következetes betartására is. A személyes higiéné legfontosabb része a kéz higiénéje, hiszen kezünkkel rengeteg tárgyat, élőlényt, tehát kórokozókkal teli felület érintünk meg.

Általános fertőtlenítés:

A kezünkön hordozott fertőzésektől legkönnyebben meleg vizes és szappanos kézmosással, valamint alkoholos bedörzsöléssel szabadulhatunk meg.

Sebfertőtlenítés:

(horzsolás, vágott seb, zúzott seb, szúrt seb, harapás, égés, komplikáltabb sérülések)

- A felszíni bőrsérüléseket (karcolásokat, horzsolásokat, kisebb égéseket) bőrfertőtlenítő szerrel kell ecsetelni.

- Szúrt vagy vágott seb esetén a sérült területet ki kell mosni folyó vízzel és szappannal, a vérzést elő kell segíteni a helyi vénás keringés visszaszorításával, így elősegíthetjük a kórokozók távozását a sebből, majd a sebet szintén bőrfertőtlenítő szerrel kell kezelni.

- A komplikáltabb sérüléseknek csak a környékét fertőtlenítsük bőrfertőtlenítő szerrel és a sérültet ezután azonnal szakorvoshoz vigyük szakorvoshoz.

Összefoglalva a következő felületek fertőtlenítését tartsuk szem előtt:

- Elsősorban a kezünk

- Szükség esetén más testrész ép-, illetve sérült bőre

- Bizonyos esetekben az orr és a száj nyálkahártyája

- A környezet berendezési tárgyainak felülete

- Alapápolási eszközök felülete

Hogy megelőzhessük a komolyabb fertőzések kialakulását, ügyeljünk rá, hogy házi patikánk, illetve az egészségügyi-, vagy mentődobozunk mindig tartalmazza a megfelelő felszerelést: gézlapokat, vattát, fáslit, bőrfertőtlenítő szert.

Kiemelten veszélyeztetettek a fertőzésekkel szemben a kisgyermekek, az idősek, azok, akik gyakran sportolnak, kirándulnak, utaznak és a fizikai munkát végző emberek. Nekik és az őket körülvevőknek is azt tanácsoljuk, mindig legyenek felkészülve a sérülések gyors ellátására.